Mindenki másképpen éli meg azt a napot amikor befejezi a gimit. Valaki sajnálja hogy vége valaki már csak az egyetemre tud gondolni... Én csak a nyárra tudtam gondolni. Egy osztály utoljára van együtt. Utazás a spanyol riviérára. Egyetlen mottót követve: LETS GET DRUNK. Jó családba és iskolába születtem és a durva bulik addig kimaradtak az életemből és talán a legtöbb osztálytársaméból is. De ez a nyár más volt. Ezen e a nyáron mindenki kiszabadult és szárnyaltunk. Még egyszer utoljára elkövettünk minden hibát. Egy éjszaka sem az alvásról szólt. Utoljára felelőtlenek voltunk és éretlenek... Egy utolsó nagy szórakozás amit mára talán mindenki elfelejtett és már csak a naplóm kopott oldalain látom az elmosódott betűket - Szeretlek Harry styles. Örökké - becsukom a könyvem, elmosolyodom. Szép emlékek, de mégis fájnak. Leteszem a kis asztalra és elmegyek betakargatni a kislányom, majd befekszem a férjem, Peter mellé és álmomban mégis újra ott vagyok és velük vagyok. De ez csak emlék, őket már soha többé nem látom. De talán ez így is jó. Ha az a nyár a osztályunk kis titka marad.
A nevem Jamie White. Életvidám és nagyon hülye lány vagyok. Folyton mindenen nevetek és bármilyen hülyeségben benne vagyok. A szüleim még baba koromban meghaltak, ezért a nagyszüleim neveltek fel. Csak fiú barátaim vannak. Bár a mi osztályunk a legjobb a világon! De mindig én voltam az a lány aki nem hord szoknyát és inkább bakancsban és kockás ingben jövök be gördeszkán, mint miniruhákban Prada táskával. De nem is bánom. Ez a nyár tudom hogy a legjobb lesz! Annak ellenére hogy eléggé felelőtlenül viselkedem az esetek száz százalékában a nagyszüleim sikeresen megóvtak az alkoholoktól és a fiúktól. de hé, betöltöttem a 18-at! Ez a nyár a miénk,és csak a miénk! - írtam le a sorokat a naplóm első lapjára, majd eltettem a táskámba.
